A kockázatkezelés

Devizapiaci spekuláció és kockázatkezelés

A devizapiaci kereslet és kínálat folyamatos mozgásban tartja a devizaárfolyamokat. A folyamatos érdeklődés a vételi és eladási keresztárfolyam szintet árjegyzésenként változtatja.

 A devizapiacot befolyásoló összes információval a piaci résztvevők egyike sem rendelkezik, azonban a piac minden információt feldolgoz és beépít az árfolyamokba. A devizapiac megvalósította az elméleti közgazdászok álmát, a tökéletes piacot. A devizapiaci keresletet és kínálatot a gazdasági és politikai hírek, események, várakozások folyamatosan mozgásban tartják, ezek esetenként meglepetésszerűen érik a piacot. 

 A devizapiaci spekulációnál mindig fel kell készülni arra, hogy a pozíciónyitást követően az árfolyam dinamikusan elmozdulhat. Rendkívül szélsőséges esetben a devizapárt a piacon a pozíciónyitást követően akár száz ponttal feljebb vagy lejjebb is jegyezhetik. Véleményünk szerint stop/loss-t minden pozíciónyitásnál alkalmazni kell, egyrészt, hogy mérsékeljük a kockázatát a rendkívüli árfolyam elmozdulásokból származó veszteségnek, másrészt ne szoruljunk be beláthatatlan ideig egy kedvezőtlen szinten nyitott pozícióba.

Alapvető kockázati eleme a devizaspekulációnak a devizakereskedő fegyelmezetlensége, stratégiát nélkülöző következetlen üzletelése. Ez a típusú kereskedő a stop/loss megbízásokat nem használja, vagy szakadatlanul módosítja. Kapkodva rányit a veszteséget rejtő pozíciókra, javítani szándékozik a nyitási szintet, azonban csak tovább növeli a veszteségrealizálás lehetőségét, a nyitott pozíciós állományt. Folyamatosan koncepció nélkül a teljes fedezeti összeget használja pozíciónyitásokra. Ezeket a tévedéseket a piac általában rövidtávon megtorolja.

Lényege a devizaspekuláció kockázatainak számbavétele, elemzése, diverzifikációja, illetve stratégiákon alapuló eredményes spekulatív üzletelési elképzelések megvalósítása. A portfolió szemléletben történő devizaspekuláció instrumentumai (spot, határidő, opció) olyan magas kockázatú pénzügyi termékeket takarnak, amelyek behatárolható kockázat mellett rendkívül magas - más pénzügyi befektetési instrumentumokkal elképzelhetetlen - éves nyereség realizálására adnak lehetőséget.

 A részvényportfoliókhoz hasonlóan a devizaportfolióknak sincs kockázatmentes fix hozama. A spekulációnál az üzleti tervhez hasonlóan várható veszteséget és várható nyereséget lehet egymással szembeállítani. A devizaportfoliót leginkább egy részvényalapú spekulációhoz lehet hasonlítani, azzal az alapvető különbséggel, hogy a devizapiac ellentétben a tőzsdékkel sohasem zár be, áru mindig van a piacon, tehát a megbízások folyamatosan élnek változtatásukra mindig van lehetőség. A maximális likviditás által pedig a veszteség határa folyamatosan kalkulálható.

A portfolió szemléletű devizaspekuláció kalkulációs alapja az éves kockázati szint, amely meghatározza a portfolióba szereplő eszközök arányát, számát, kockázatát, a hozzájuk rendelt valószínűségeket. Különböző időtávokra történő üzletelés. A mikro táv napon belül néhány perces, órás pozíciók tartását jelenti. A rövidtáv napon belül (maximum 2 nap), európai kereskedési időre szorítkozik. A középtávú üzletelés hetes pozíciókat, hosszú távú üzletelés havi, illetve éves devizapozíciókat jelent.

A devizaspekulációra szánt fedezeti összeg felhasználásának pozíciónkénti súlyozása. A portfolió egy-egy stratégiájához rendelt nyitott pozíciós állomány meghatározása, változtatása. A pozíciónyitásokat megelőzően a stratégiákhoz rendelt stop/loss, profit/target, szintek pozíciónyitás előtti meghatározása. Annak a végiggondolása, hogy egy devizapozícióval maximálisan mekkora részt kockáztatunk az alapösszegből. A devizaspekulációs tevékenység kockázatát alapvetően diverzifikálja, ha a portfolió a különböző alapstratégiák szerint is meg van osztva. Fundamentális alapon, a világgazdasági folyamatok elemzését figyelembe véve devizapozíciót vállalni. Ezeket az elemzéseket, a technikai szinteket definiálva lehet leüzletelni.

  Devizaspekulációs rendszerek leüzletelése (system trading). Ezek programokkal leírható stratégiák, amelyek alapvetően a devizapiaci árfolyamok, a kamatok, a tőzsdei indexek folyamatos mozgását elemezve készülnek. Matematikai eszközökkel leírhatóak, eredményességük deviza adatbázison tesztelt. Lényegileg generálják a vételi és eladási szignálokat. Technikai analízisre alapított üzletelés, a technikai analízis eszközrendszerét, ismeretanyagát kamatoztatva, az árfolyamgörbék, árfolyam ábrák, trendvonalak, ellenállási szintek felismerésével és leüzletelésével foglalkozik.

A kockázatot jelentősen csökkenti, ha a devizakereskedő a spekulációs rendszereket képes fegyelmezetten, szakszerűen kivitelezni. Fölösleges kockázatot nem vállal, betartja a stop/loss-kat.

A portfolió folyamatos üzletenkénti nyomon követése lényeges, mert ez határozza meg a portfolió ciklusait, azt hogy mennyivel lehet nyitni az adott időszakban. Különböző üzletkötők saját elképzeléseik alapján nyitott pozícióikkal, csökkenthetik a spekuláció kockázatát, feltéve, ha az integráltan szerepel a portfolióban, eredményes és szabályozott. Devizakereskedelmi rendszerről beszélünk, ha a pozíciónyitás feltételei meghatározottak, leírhatóak, a nyitási és a zárási szintek konkrétak, a pozíciónak van stop és target szintje.

A rendszereken belül keveredhetnek a stratégiák és legtöbbször keverednek is (system trading, fundamentális, technikai). Az a devizakereskedelmi rendszer veszteséges már havi szinten is, amelynek lényege, hogy ha nyitunk egy pozíciót, akár rövidet akár hosszút, ha nyereséges, akkor átlagosan már 0 és 10 pont között lezárjuk, ha veszteséges, akkor 100-200 pont stop/loss-ig tartjuk magunkat a rossz elképzeléshez, aztán realizálunk veszteséget.

Ez a stratégia abból a felismerésből táplálkozik, hogy így 20 alkalomból 18-19-szer profitról lehet beszélni, azonban a huszadik pozíciónál 200-300 pontos veszteség jön és természetesen nem 1 millió USD-vel, hanem 5 millióval. Ennek elkerülésére nem csak az a lényeg, hogy rendszereink legyenek, hanem azoknak nyereségesnek kell lenniük.